A CONSULTATIO a lehető legjobb szolgáltatást kívánja nyújtani az Ön számára. Ennek érdekében az Ön weboldalon tett látogatásáról információkat tárolunk ún. cookie-k formájában. Jelen weboldal használatával Ön hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. A weboldalon a cookie-k használatára vonatkozó részletes információk az "Adatvédelem" linkre kattintással érhetők el. Ugyanitt visszautasíthatja a cookie-k használatát és a böngésző beállításait ennek megfelelően módosíthatja. Adatvédelem-hez

Innovációs járulék változások 2019. január 1-jétől

Az alábbiakban szeretnénk rövid tájékoztatást nyújtani az innovációs járulékfizetésre vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályos előírásokról.

© I-Vista / www.pixelio.de

A változások következtében jelentősen bővül az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre.

Innovációs járulék fizetési kötelezettség terheli azon társaságokat, melyek a Kkv. törvény (A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény) rendelkezési alapján nem minősülnek mikro- vagy kisvállalkozásnak.

A jövőre életbe lépő szabályok értelmében azonban a társaságokat nem csupán a saját önálló mutatószámaik alapján kell minősíteni, hanem a partner- és kapcsolódó vállalkozások adatait is figyelembe kell venni a társaság méretének (mikro-, kis-, középvállalkozás) megállapítása során. 

A Kkv. törvény pontosan meghatározza, hogy mely v állalkozások minősülnek partner- és kapcsolódó vállalkozásoknak. Tekintettel arra, hogy ezek ismerete elengedhetetlen az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapításához, ezért az alábbiakban részletesen ismertetjük a vonatkozó szabályokat.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

  • egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassz a vagy visszahívja
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá

  • azok a vállalkozások és a Kkv. törvényben meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a fentiekben felsorolt kapcsolatban
  • azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

Partnervállalkozások azok a vállalkozások,

  • amelyek nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és
  • amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.

A társaság méretének megállapítása során az alábbi mutatószámokat kell vizsgálni:

  • éves nettó árbevétel
  • mérlegfőösszeg
  • összes foglalkoztatotti létszám

Nem merül fel innovációs járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a társaság saját mutatószámai és a partner-, illetőleg kapcsolódó vállalkozások mutatószámai összevontan nem érik el az alábbi értékhatárokat:

  • Az összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és
  • az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A mutatószámok megállapítása során az alábbi évek adatait kell figyelembe venni:

  • Az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló. A társaság 2019. január 1-re vonatkozó állapotának megállapítása során tehát – naptári évvel megegyező üzleti év esetén – a 2017. évről készült beszámoló(k) adatait kell figyelembe venni.
  • Amennyiben a társaság a fenti értékhatárokat éves szinten túllépi vagy elmarad azoktól, abban az esetben kizárólag akkor veszíti el a korábbi minősítését, illetőleg nyeri el az új minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. Amennyiben tehát a 2017. évi beszámoló(k) adatai alapján a társaság összevont mutatószámai meghaladják a fenti értékhatárokat, akkor vizsgálni kell a 2016. évi (szükség esetén a 2015. évi) adatokat is az innovációs járulék fizetésére kötelezettség fennállásának megállapítása érdekében.

Az innovációs járulék alapja: A helyi iparűzési adó alapjaként megállapított összeg, csökkentve a külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével

Az innovációs járulék mértéke: 0,3%

Amennyiben 2019. január 1-jétől innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot, abban az esetben az alábbi adóbevallási és adófizetési kötelezettségek merülnek fel:

  • 2019. április 20-ig a 2019.01.01-2019.03.31. (2019. I. negyedév) időszak vonatkozásában innovációs járulékelőleg bevallási és befizetési kötelezettség
  • 2019. július 20-ig a 2019.04.01-2019.06.30. (2019. II. negyedév) időszak vonatkozásában innovációs járulékelőleg bevallási és befizetési kötelezettség
  • 2019. május 31-ig a 2019.07.01-2020.06.30. időszak vonatkozásában innovációs járulékelőleg bevallási kötelezettség.

Ezt követően a társaság már az általános szabályok szerinti teljesíti az innovációs járulék bevallási és befizetési kötelezettségét.

Tájékoztatónk általános jellegéből adódóan az nem minősül döntést megalapozó tanácsadásnak. Erre tekintettel kérjük, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban felmerülő egyedi kérdéseikkel keressék munkatársainkat.

Budapest, 2018. november 28.

Dr. Boros Anikó Emese adótanácsadó
Gubicza Krisztina okl. adószakértő

To top