A CONSULTATIO a lehető legjobb szolgáltatást kívánja nyújtani az Ön számára. Ennek érdekében az Ön weboldalon tett látogatásáról információkat tárolunk ún. cookie-k formájában. Jelen weboldal használatával Ön hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. A weboldalon a cookie-k használatára vonatkozó részletes információk az "Adatvédelem" linkre kattintással érhetők el. Ugyanitt visszautasíthatja a cookie-k használatát és a böngésző beállításait ennek megfelelően módosíthatja. Adatvédelem-hez

Adóváltozások 2020 - ÁFA

Az alábbiakban rövid tájékoztatást nyújtunk az áfa-törvény 2020. január 1-jétől, illetve 2020. július 1-jétől és 2021. január 1-jétől hatályos legjelentősebb elemeiről.

Forrás: CONSULTATIO

Általános forgalmi adó

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatások áfa kulcsa 5%-ra csökkent (a korábbi 18%-ról).

Lakóingatlanok értékesítése ismét az általános 27%-kal adózik.

A behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylése

A behajthatatlan vevőkövetelésekre jutó áfa (szigorú keretek között, az áfa-törvény által meghatározott esetekben) önellenőrzés keretében visszaigényelhető. Az adó alapja utólag, a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték adót nem tartalmazó összegével akkor csökkenthető, amennyiben a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési ideje 2015. december 31. napját követő időpont.

Behajthatatlan követelésnek minősül:

  • az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet a követelésre vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év telt el,
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

A behajthatatlan követelés adót nem tartalmazó összegével akkor csökkenthető utólag az adó alapja, amennyiben a következő feltételek együttesen fennállnak:

  • adózó a követelést könyveiben behajthatatlan követelésként tartja nyilván;
  • a szerződő felek legyenek függetlenek (függetlenségnek folyamatosan kell fennállnia);
  • a vevőt előzetesen írásban értesíteni kell (kivéve, ha az jogutód nélkül megszűnt), tekintettel arra, hogy vevő köteles a követelés kapcsán levonásba helyezett előzetesen felszámított adót csökkenteni adózó értesítése kézhezvételekor esedékes bevallásában;
  • az adózó nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt abban az időpontban, amikor a behajthatatlan követeléssel érintett bevallást benyújtja;
  • a vevő nem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt és adószáma sem volt törölve a követelés alapjául szolgáló ügylet teljesítésének időpontjában;
  • a vevő nem szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában a követelést megfogalmazó számla teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben;
  • a NAV az eredeti ügylet teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adózó részére a vevő adóelkerülő magatartásáról;
  • adózó követelése már legalább egy éve fennáll;
  • az ellenértéke más módon nem térült meg;
  • az eredeti ügylet teljesítésének időpontja 2015. december 31-ét követő időpont.

Az adózónak a fenti adatokról, valamint a vevő nevéről, adószámáról és arról, hogy számára az ellenértéket semmilyen más módon nem térítették meg, az önellenőrzés során a bevallással együtt az adóhatóság felé nyilatkoznia kell.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételeinek pontosítása

A közösségen belüli termékértékesítések adómentességének feltétele (mint korábban is), hogy a vevő adóalany a másik EU tagállami közösségi adószámát közölje az értékesítővel. A törvényi megfogalmazás alapján a közösségi adószám megléte már nem pusztán alaki, hanem anyagi jogi feltétele is az adómentes közösségi értékesítésnek. A közösségi értékesítés tehát akkor adómentes, ha a vevő egy másik tagállamban nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett adóalany, aki a másik tagállamban kiadott adószámmal rendelkezik, és ezt közölte is az értékesítővel.

A vevő közösségi adószámának érvényességét az ügyletet és a számlakibocsátást megelőzően ellenőrizni szükséges.

Ezen túlmenően, amennyiben az értékesítő adóalany a közösségi összesítő nyilatkozatot hibásan vagy hiányosan nyújtotta be, az adómentesség nem alkalmazható addig, amíg a nyilatkozatot nem javítja, és egyben igazolja, hogy hibázása nem szándékos volt.

A közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele a kiszállítás igazolása. 2020-tól az EU egységes igazolási formákat vezetett be, amelyek a következők:

  • CMR okmány és a fuvarozó számlája, amennyiben az eladó bízza meg a fuvarozót;
  • CMR okmány és a fuvarozó számlájának másolata, valamint a vevő nyilatkozata, amennyiben a vevő bízza meg a fuvarozót.

Vevői készlet

Vevői készlet (saját termék későbbi vevő raktárában történő tárolása) egyszerűsítési szabály feltételei szigorodtak:

  • a termék átszállításának pillanatában az eladónak ismernie kell a potenciális vevő személyét és adószámát;
  • a termék átszállításának tényét külön kóddal az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni (ebben az időpontban még nem kerül számla kiállításra, vagyis információt kell nyújtani a bevallást végző személynek);
  • mind a terméket továbbítónak, mind a termék potenciális vevőjének részletes nyilvántartással kell rendelkeznie;
  • a vevőnek a beszállítást követő 12 hónapon belül le kell hívnia a terméket;

vagyis, amennyiben a vevő általi kitárolás a vevői készletből, azaz a vevő részére történő értékesítés nem történik meg a betárolást követő 12 hónapon belül, abban az esetben a 12. hónap utolsó napján megvalósul a saját termék mozgatásához kapcsolódó közösségen belüli termékértékesítés, amely belföldön adófizetési kötelezettséget keletkeztet a külföldre kiszállító adóalanynak, kivéve, ha a terméket visszaszállítja, vagy a célországban adószámot kér és ott közösségi beszerzés címén adót fizet, belföldön meg közösségen belüli adómentes értékesítést vall. Utóbbi esetben, amennyiben értékesíti a terméket, célországbeli adószáma birtokában a másik tagállam forgalmi adóját kell felszámítania. Külföldi adóalanyok által Magyarországon fenntartott vevői készletben már tárolt termékek esetén ez a joghatás 2020. december 31-én mindenképpen beáll, ami a külföldi adóalanyok számára áfa regisztrációs kötelezettséget keletkeztet Magyarországon, kivéve, ha a fentiek szerint járnak el.

Láncügyletek kezelésének változása

Láncértékesítés esetén a termék Közösségen belüli fuvarozását csak az egyik értékesítéshez lehet hozzárendelni, és a Közösségen belüli értékesítésekre biztosított adómentességnek kizárólag ezen értékesítésre kell vonatkoznia (fuvarozásos értékesítés). A főszabály értelmében ez a közbenső szereplő részére történő termékértékesítés, amikor is vevői minőségben vesz részt az értékesítésben. 2020-tól közbenső fél csak abban az esetben dönthet úgy, hogy eladói minőségben vesz részt a láncolatban, amennyiben a neki értékesítő adóalanynak megadja a termék feladási helye szerinti tagállamban megállapított adószámát. (Következik a leírtakból, hogy ha magyar adóalany értékesít egy külföldi adóalanynak és a külföldi adóalany fuvarozza el a terméket és a külföldi adóalany megadja a magyar adószámát, akkor a magyar adóalany értékesítése belföldön adóköteles lesz.)

Export-Import

2020-tól nemcsak az exporthoz, hanem az importhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében is feltétele az adómentesség alkalmazásának, hogy azokat közvetlenül azon személy részére nyújtsák, aki az importtal kapcsolatos adómentes ügyletet teljesíti.

Lehetővé vált, hogy az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét ne a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság is igazolja.

Belföldi fordított adózás

2021. január 1-jétől megszűnik a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, személyzet rendelkezésre bocsátása esetén, kivéve, ha az olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, független attól, hogy a tevékenység építésiengedély-köteles-e.

Online adatszolgáltatás, számlakibocsátás

2020. július 1-jétől a számla kibocsátására vonatkozó korábbi 15 napos határidő 8 napra csökken, azaz áfát tartalmazó számlákat legkésőbb a teljesítést (előlegszámla esetén a fizetendő adó megállapítását) követő 8 napon belül ki kell állítani.

2020. július 1-jétől a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak 100 eFt feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámát.

2020. július 1-jétől a nyomdai úton előállított (számlatömbös) számlákról adatot kell szolgáltatni a következők szerint:

  • 500 eFt-ot el nem érő összegű áthárított adót tartalmazó számlák esetén 4 napon belül (korábban 5 nap),
  • 500 eFt-ot elérő összegű áthárított adót tartalmazó számlák esetén 1 napon belül

2020. december 31-ig nem kell adatot szolgáltatni a magánszemélyek felé kiállított számlákról.

2020. július 1-jétől a bejövő számlák adatszolgáltatása kiterjesztésre kerül összeghatár nélkül minden olyan bejövő számlára, amely esetében adólevonási jogot gyakorlunk, vagyis ezeket értékhatártól függetlenül szerepeltetni kell az áfa bevallás részét képező összesítő jelentésben.

2020. július 1-jétől a számlaadási kötelezettség kiterjed egyes, eddig adómentes ügyletekre is. Ezen, számlaadási kötelezettséggel érintett körbe tartozik

  • az egyéb oktatás,
  • a humán-egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozások szolgáltatása (csak vállalkozások),
  • a fogorvosi ellátás, fogtechnikusi szolgáltatás,
  • az ingatlanértékesítés,
  • az együttműködő közösség által a tagjának teljesített szolgáltatás.

2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra (vagyis magánszemélynek kiállított számlákra is, de a magánszemély nevéről, címéről nem kell adatot szolgáltatni majd), valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is.

 

Tájékoztatónk általános jellegéből adódóan az nem minősül döntést megalapozó tanácsadásnak. Erre tekintettel kérjük, hogy a fenti tájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban felmerülő egyedi kérdéseikkel keressék munkatársainkat.

Budapest, 2020. február 27.

Gubicza Krisztina okl. adószakértő, ügyvezető

To top