Adóváltozások 2025

Általános forgalmi adó

Nemzetközi alanyi adómentesség

Az Áfa tv. 2025. január 1-jétől lehetővé teszi az alanyi adómentesség választását nem csak a belföldön, hanem a külföldön teljesített ügyletekre vonatkozóan is. Az adómentesség másik tagállamban való választásának feltétele, hogy az adóalany uniós értékesítéseinek összértéke sem az előző évben, sem a tárgyévben ne lépje túl az EU-értékhatárt, azaz 100.000 eurót, illetve az adott országra érvényes belföldi értékhatárt (Magyarországon 12 MFt), valamint e választásáról a magyar adóhatóság felé nyilatkozzon, megjelölve, hogy melyik tagállamban kíván az alanyi adómentességgel élni.

Az adózónak a közösségi adómentes ügyletekről negyedévente kell bevallást benyújtania.

Amennyiben az adózó él a közösségi alanyi adómentességgel, akkor távértékesítéses ügyleteinek bevallásához, valamint az ezeket terhelő áfa fizetéshez nem használhatja az OSS rendszert, hanem az adott tagországban kell negyedévente bevallást benyújtania és áfa-t fizetnie.

Az előzetesen felszámított adó nem vonható le, amennyiben az adóalany a beszerzett terméket vagy az igénybe vett szolgáltatást olyan értékesítéshez hasznosítja, amely teljesítési helye olyan tagállamban van, ahol alanyi adómentességet választott. 

M-lap

2025-től a befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben (Áfa bevallás M-lap) ezer forint helyett forintban kell feltüntetni az adatokat. A bevallás fő sorai továbbra is ezer forintra kerekítendők.

5%-os ingatlan áfa

Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfakulcs 2026. december 31-ig alkalmazható marad. Átmeneti szabályként az 5%-os áfa-kulcs 2030. december 31-ig alkalmazható olyan elhúzódó építkezések esetében, amely ingatlanoknál az építési engedély legkésőbb 2026. december 31-én véglegessé vált, az építést egyszerű bejelentés alapján 2024. szeptember 30-ig bejelentették, vagy az építészetről szóló törvény alapján 2026. december 31-ig tudomásul vették.

Utólagos árengedmény nyugta alapján

2025. július 1-től a teljesítést követően adott árengedmények (skontó, rabatt, egyéb üzletpolitikai célú árengedmény) esetén az utólagos adóalap-csökkentés akkor is alkalmazható, ha az ügylethez csak nyugtát (nem számlát) állítottak ki. Az adóalap-csökkentés feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.

e-Nyugta rendszer

Az e-Nyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztották el.

Társasági adó

Adóalap korrekció - 2024.11.29-től

Amennyien a tagállamok közötti eltérő jogrendszerből adódóan ugyanazon tényállásra egy magyar és egy külföldi személy is csökkentheti az adóalapját, a társaságok kötelesek módosítani az adóalapjukat. A 2024.11.29-től érvénybe lépő kiegészítés alapján azonban a kettős költséglevonás elszámolható, feltéve, hogy az az adóévben, vagy azt követően kétszeresen elszámolt bevétellel szemben történik.

Értékcsökkenési leírás

Veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület és telek után elszámolt, számviteli törvény szerinti értékcsökkenés érvényesíthető ezentúl a társasági adóban is. Az adózó választása szerint, első alkalommal már a 2024. adóévre is alkalmazható.

A vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás

2025. január 1-jétől a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek az ingyenesen (visszafizetési kötelezettség nélkül) adott juttatások, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

• a támogatott fél olyan látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet, amely árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből szerzi;

• a juttatás összege a juttató fél adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;

• a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik;

• a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, a jogszabályban előírt tartalmú igazolással.

Adókedvezmények – 2024.11.29-től

A látványcsapatsport támogatás jogcímének köre bővül: a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének költségeire is adhatnak támogatást az adózók. A támogatási igazolás azonban csak akkor lesz kiállítható, ha a jogosult szervezet vonatkozásában vagyonmegóvási intézkedés alkalmazására nem került sor.

Kisvállalati adó (KIVA) – 2024.11.29-től

2024.11.29-től a KIVA alanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg vagyonátértékelés, azaz az könyv szerinti értéken valósul meg (így vonatkozik kedvezményezett átalakulásokra is). 

Az átalakulással érintett adóalany az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül ismételten választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, mely esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre (korábban az egyesülés, szétválás napját követő nappal történt ez). 

Helyi adók

Építményadó

2025. január 1-től mentes az építményadó alól:

• az állattartásra vagy növénytermesztésre használt, de az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként bejegyzett tároló, építmény (műtrágyatároló, terménytároló, magtár, istálló, üvegház) az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás alapján;

• a műemléknek minősülő és ilyenként hasznosított ingatlan a megszerzés évében és az azt követő három évben, legfeljebb 100 millió eurónak megfelelő forint összegig (a korlát magánszemély tulajdonosra nem vonatkozik).

Regisztrációs adó

2025. január 1-jétől a hibrid és plug-in hibrid gépjárművek és hibrid motorok nem mentesülnek a regisztrációs adó fizetés alól.

A regisztrációs adó mértéke 2026. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. Az adómértéket a NAV a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi közzé.

Gépjárműadó

A gépjárműadó mértéke 2025. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. Az adómértéket a NAV a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi közzé; a 2025. évre vonatkozóan 2024. december 15-ig.

2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó fizetési kötelezettség alól a 2024. december 31-ig forgalomba helyezett hibrid és plug-in hibrid gépjárművek. 

Cégautó adó

2026. december 31-ig mentesülnek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól a 2024. december 31-ig forgalomba helyezett hibrid és plug-in hibrid gépjárművek. 

A cégautó adó mértéke 2025. január 1-től:

A cégautó adó mértéke 2026. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. Az adómértéket a NAV a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi közzé.

Globális minimumadó

A globális minimumadó (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax’ vagy QDMTT) lényege, hogy a multinacionális vállalatcsoportoknak az egyes tagországokban elért többletnyereségük után kiegészítőadó-fizetési kötelezettségük keletkezhet, amennyiben az adott tagországban a jövedelmüket terhelő tényleges adókulcs nem éri el a minimum 15%-os szintet.

A 2024. január 1-jén életbe lépett globális minimumadóról szóló törvény szerint a belföldi csoporttag vagy annak kijelölt helyi képviselője köteles az adóalanyiságról bejelentést tenni az adóévet követő 12 hónapon belül. A bejelentés határideje – a 2024. év vonatkozásában – 2024. december 31-e.

A bejelentés tartalmazza:

• a csoporttagok azonosító adatait, 

• a vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó adatokat, beleértve az egyes csoporttagoknak más csoporttagokban fennálló részesedését, 

• a csoporttagok minősítését, a hozzájuk rendelhető kiegészítő adó részarányát.

Új előírás 2025. január 1-től, hogy a globális minimumadó alanyoknak elismert belföldi kiegészítőadó-előleget (QDMTT-előleg) kell bevallaniuk és befizetniük a belföldi kiegészítő adóval érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig, vagyis naptári éves adózóknál első esetben 2025. november 20-ig. Az előleg összege megegyezik az elismert belföldi kiegészítő adó teljes összegével. A későbbi években a bevallási határidő az adóévet követő 15. hónap.

Amennyiben a kijelölt helyi képviselő nyújtja be az előleg-bevallást az összes magyar csoporttag nevében, akkor ez a bevallás az összes belföldi illetőségű csoporttagra vonatkozik, tehát egyetlen bevallást kell benyújtani.

Az adóelőleg hibás kalkulációja esetén – főszabály szerint – nem szabható ki késedelmi pótlék, mulasztási bírság, adóbírság.

A QDMTT adóelőleg fizetési kötelezettség nem vonatkozik a magyarországi végső, illetve köztes anyavállalatok által a leányvállalatok után fizetendő kiegészítő adóra (’Jövedelem-hozzászámítási szabály - Income Inclusion Rule’ vagy IIR). Az IIR az aluladóztatott csoporttagok nyeresége utáni kiegészítő adó, amelyet az anyavállalat, jellemzően a végső anyavállalat köteles fizetni, ha az aluladóztatott csoporttagok országa nem vezeti be a QDMTT-t.

Extraprofitadók

2025. január 1-től megszűnnek az alábbi extraprofitadók:

• a kőolajtermék-előállító árbevételéhez igazodó különadó;

• az energiatermelők különadója;

• a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók különadója;

• a gyógyszergyártói extraprofitadó és a gyógyszergyártói különadó;

• a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók befizetési kötelezettsége;

• a feldolgozóipari gyártóknak az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére vonatkozó kötelezettsége;

• a távközlési pótadó;

• a szerződéskötés hiányában a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradék;

• a légitársaságok hozzájárulása;

• a reklámadó 2025. évben is 0%.

Kiskereskedelmi adó

2025. január 1-től a kiskereskedelmi adó alanyai az online piacteret (úgynevezett platformot) üzemeltetők. A platform üzemeltetők azok a belföldi vagy külföldi illetőségű szervezetek, akik a platformon regisztrált kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőnek biztosítanak online piacteret áruértékesítésre.

A törvény szerint a ’platform’ olyan digitális környezet (szoftver, honlap, alkalmazás, mobilalkalmazás), amely a felhasználók (eladók és vevők) számára biztosít hozzáférést annak érdekében, hogy áruk értékesítése és azok kifizetése megvalósuljon.

A platformon keresztül bonyolított értékesítés tekintetében a platformüzemeltető az adóalany (és nem a kiskereskedő).

Illeték

Öröklési illeték

2025. január 1-től mentesül az öröklési illeték alól a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és a nemzeti emléknek minősülő műemlék épületben lévő lakás öröklése.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke 2025. január 1-jétől évente az előző évi július havi infláció mértékével emelkedik. Az adómértéket a NAV a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi közzé; a 2025. évre vonatkozóan 2024. december 15-ig.

Adózás rendje, adóeljárás

Adategyeztetési eljárás

2025. január 1-től új adategyeztetési eljárás kerül bevezetésre az adózói adatszolgáltatások során feltárt kisebb eltérések tisztázására (korábban ezek jogkövetési vizsgálat keretében kerültek rendezésre). Adategyeztetési eljárás akkor kezdődik, amikor az adózó és üzleti partnere eltérő adatot szolgáltatnak (pl. az online számla-adatszolgáltatás vagy a közösségi értékesítések). Az adóhatóság felhívására az adózó a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles elvégezni az adategyeztetést, illetve jelezni, hogy az eltérés üzleti partnerénél van. Amennyiben a cég nem végzi el az adategyeztetést, 300 ezer Ft mulasztási bírsággal lesz sújtható 2025. január 1-től. 

Jogkövetési vizsgálat

Jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti a szokásos piaci árral összefüggő nyilvántartási, bevallási, adófizetési kötelezettségeket is, függetlenül attól, hogy a bevallási időszak még nem zárult le.

Adószám törlése

2025. július 1-től az adóhatóság törli annak a vállalkozásnak az adószámát, amely felszólítás ellenére 90 napon belül sem teljesíti az áfa-összesítő nyilatkozat benyújtására, a havi adó- és járulékbevallásra vagy az áfa-bevallásra vonatkozó kötelezettségét. Korábban a pótlásra nyitva álló 180 napos határidő rövidül le 90 napra.

Bankszámlanyitás

2025 január 1-től a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe is kötelezett magyar bankszámla nyitására.

Bírság

Kormányrendeleti szintről az Art-ba kerültek beemelésre a bírság mértékek.

2024. augusztusától érvényben lévő mulasztási bírság mértékek:

• természetes személy esetén 400.000 Ft, nem természetes személy esetén 1.000.000 Ft, kockázatos adózók esetén 150%;

• foglalkoztatottak be nem jelentése 2.000.000 Ft/be nem jelentett foglalkoztatott;

• számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség megszegése 2.000.000 Ft

• iratmegőrzési kötelezettség megszegése 2.000.000 Ft

2025. január 1-től lehetősége van az adózónak arra, hogy az adóhatóság által elrendelt üzletlezárási szankciót bírság megfizetésével kiválthassa, amennyiben adózó lemond a mulasztást megállapító határozattal szembeni fellebbezési jogáról, és a határozatban előírt mulasztási bírságot, valamint az üzletzárás helyett fizetendő bírságot a mulasztási bírság határozatban előírt határidőig maradéktalanul megfizeti.

2025. július 1-től új mulasztási bírság tényállás kerül bevezetésre. A munkáltatók a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban 100 ezer forint összegű feltételes mulasztási bírság kiszabása mellett 15 napos határidővel javíthatják a hibákat, hiányosságokat. A jogviszony tisztázásának elmulasztása komoly mulasztási bírságot von maga után.

TEÁOR

A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jével megváltozik. A TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.

Főbb változások:

• az adóhatóság az átfordítást, ahol a kódok egyértelműen átfordíthatók, január 31-ig megteszi. Amennyiben valamely kód nem került átfordításra, vagy az adóalany nem ért egyet az átfordítással, az adóalanynak július 31-ig saját magának kell a változást kezdeményeznie. Július 31-e után a korábbi TEÁOR besorolások törlésre kerülnek.

• bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.

• a „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.

• a nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)

• a 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.

• a jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék, így megszűnt a 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.

• a közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

A TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Egyéb változások

Egyszerűsített éves beszámoló

Az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok az alábbiak szerint emelkednek:

• a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra emelkedik,

• az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik,

• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott kritérium nem változik. 

Konszolidált beszámoló

A konszolidált beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó kritériumok az alábbiak szerint emelkednek:

• a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 6.000 millió forintról 10.000 millió forintra emelkedik,

• az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium 12.000 millió forintról 20.000 millió forintra emelkedik,

• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott kritérium nem változik.

Könyvvizsgálati kötelezettség

2025. január 1-től a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülésnél vizsgálandó nettó árbevételre vonatkozó értékhatár 300 millióról 600 millió forintra emelkedik.

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:  

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Ügyfélkapu – Ügyfélkapu+ 

2025. január 15-én megszűnik az Ügyfélkapu, mint azonosítási szolgáltatás, azaz állami webhelyekre, NAV alkalmazásokra innentől ügyfélkapuval már nem lehet belépni. 

Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás (AVDH) már 2024. december 31-vel megszűnik.

Az Ügyfélkapu megszűnése miatt 2025. január 15-ig mindenkinek (magánszemélynek és jogi személynek) át kell térnie az Ügyfélkapu+-ra.

Az Ügyfélkapu+ az Ügyfélkapu még biztonságosabb, kétfaktoros azonosítással működő verziója. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor belépünk az Ügyfélkapura, nem csak a felhasználónevünket és a jelszavunkat kell megadni, hanem egy mobilapplikációban látható rövid lejáratú (30 mp-ként változó) 6 számjegyből álló kódot is.

A szolgáltatás használatához rendelkezni kell:

• Ügyfélkapu regisztrációval,

• okostelefonnal vagy tablettel,

• hitelesítő alkalmazással,

• okostelefon vagy tablet hiányában a TOTP.APP webes hitelesítő alkalmazással.

Hitelesítő alkalmazás:

• Androidos telefon esetében: Google Authenticator vagy Microsoft Authenticator

• iPhone telefon esetében: Microsoft Authenticator

Az Ügyfélkapu+ 2025. december 31-ig használható, ezt követően már csak a DAP (Digitális Állampolgárság Program). Természetes személyek ez időpontig mindkét programot párhuzamosan használhatják, azonban aki regisztrál az Ügyfélkapu+-ra, az az Ügyfélkapu-t már nem tudja használni. Aki az Ügyfélkapu+-t valamilyen okból még 2025. december 31-e előtt megszünteti, már csak a DAP-ot tudja használni (újbóli regisztráció nem lehetséges). 

Budapest, 2025. január 8.

Gubicza Krisztina okl. adószakértő