Egyéni vállalkozókat érintő változások 2023. január 1-jétől

Átalányadó

Átalányadózó akkor lehet az egyéni vállalkozó, ha az éves bevétele nem haladja meg

– az adott évre meghatározott minimálbér tízszeresét,
– a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál pedig az éves minimálbér ötvenszeresét.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető, vagy KATA-ról áttérő egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival továbbra is időarányosan veheti figyelembe.

Ennek megfelelően a 2023. évi bevételi határ éves szinten:

– általános esetben: 27 millió 840 ezer forint (232 000 x 12 x 10)
– kiskereskedőknél: 139 millió 200 ezer forint (232 000 x 12 x 50)

Az átalányadózás választhatósága kapcsán eltörlésre kerül a korábbi évek bevételi értékhatár figyelése, a jövőben kizárólag a tárgyévi bevételi adatok bírnak majd jelentőséggel a jogosultság megállapítása során (így az is választhatja az átalányadózást, aki a döntést megelőző adóévben magasabb bevétellel rendelkezett).
Rövidült az átalányadózás újra választásának határideje: a korábbi átalányadózói státusz megszűnésének évét, illetve az azt követő 12 hónap elteltével újraválasztható az átalányadózás (a korábbi szabályozás értelmében 4 adóévnek kellett eltelnie a korábbi átalányadózói státusz megszűnésétől).
Az átalányadózók jelenleg havi gyakoriságú 58-as járulékbevallását a jövőben negyedéves gyakorisággal kell majd benyújtani. Ugyanakkor a bevallásban továbbra is havi bontásban kell részletezni a TB-járulék, szociális hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét.
A biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót új szabályok szerint, ún. „göngyölítéssel” kell kiszámítania.A göngyölítéses módszer értelmében a járulék és szochó kötelezettséget mindig az év elejétől kell megállapítani az adott negyedév végéig úgy, hogy azt csökkenteni kell a korábbi negyedév járulékterhével és a járulékkötelezettséget azokra a hónapokra kell leosztani, amelyekben a biztosítotti jogviszony fennállt. A göngyölítéses módszer alapján tehát negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, ahányban az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.
Az átalányadózás bevételi értékhatár számítása nem változik, de a minimálbér emelkedésével arányosan nő, így 2023-ban a bevételi értékhatár 27.840.000 Ft, míg kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén 139.200.000 Ft.
Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ez az összeg 2023-ban 1 millió 392 ezer forint.

Az adómentes szabály értelmében nem kell személyi jövedelemadót fizetni:

– 40 százalékos költséghányadnál 2 millió 320 ezer forint,
– 80 százalékos költséghányadnál 6 millió 960 ezer forint,
– 90 százalékos költséghányadnál 13 millió 920 ezer forint

bevételig.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak eddig az összegig nem kell adóelőleget megállapítania.Ha az adóelőleg-alap meghaladja ezt az összeghatárt, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni.

- Az iparűzési adó egyszerűsített megállapítására azok a vállalkozók lesznek jogosultak, akiknek éves bevétele főszabály szerint nem haladja meg a 25 millió Ft-ot (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a 120 millió Ft-ot).

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania.
A kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.

A sávos adókötelezettség:

12 millió éves bevételig 2,5 millió Ft,
12-18 millió Ft bevételig 6 millió Ft,
18-25 millió Ft bevételig 8,5 millió Ft vélelmezett adóalap után kell megfizetni az adót székhelyenként és településenként.

Az ezzel kapcsolatos egyéb tudnivalókat korábbi tájékoztatásunk tartalmazza.

Alanyi áfa adómentesség

Az alanyi adómentes adóalany az EU más tagállamában közösségen belüli távértékesítés, online szolgáltatásnyújtás, valamint import távértékesítésesetén nem járhat el alanyi adómentes minőségében (ugyanis ezen ügyletek kapcsán külföldön kell ÁFA-t fizetniük), ugyanakkor ezekhez az ügyletekhez kapcsolódóan megilleti őket az adólevonási jog, ezért az alanyi adómentes keretbe sem számítanak bele.
Az alanyi adómentes keret 2023-ban is 12.000.000 Ft/év.

KATA

A KATA adóalanyiság megszűnik, ha a KATA-s vállalkozó nem minősül főfoglalkozású kisadózónak és ehhez bejelentési kötelezettséget is rendel a kisadózó oldalán. Az adóhatóság határozattal szünteti meg azon kisadózó adóalanyiságát, aki kifizetőtől szerez bevételt és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben helytelenül jelöli meg az adóalanyiság megszűnésének időpontját.

Tájékoztató levelünk, általános jellegéből adódóan, nem minősül döntést megalapozó tanácsadásnak. Erre tekintettel kérjük, hogy a jelen tájékoztató levélben foglaltakkal kapcsolatban felmerülő egyedi kérdésekkel keresse munkatársainkat, akik készséggel állnak rendelkezésére.

Budapest, 2023. január 20.

Gubicza Krisztina, okl. adószakértő, ügyvezető igazgató