Adók változásai 2023

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Ingatlanügyletekhez kapcsolódó változások

1. Beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan fogalma

A már használatba vett, de funkcióváltással (az ingatlan rendeltetésében vagy a rendeltetési egységeinek számában történő változással) létrejövő beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ezekhez tartozó földrészletek értékesítése is adóköteles, amennyiben az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között nem telik el 2 év.

Ezzel összhangban az ilyen funkcióváltással létrejövő ingatlanok nem adóalany által történő sorozatjellegű értékesítése is adóalanyiságot keletkeztet.

2. Lakóingatlanok értékesítése - 5%-os áfa

Korábbi kormányrendelet szerint meghatározott új lakóingatlanok értékesítésére alkalmazandó kedvezményes, 5 százalékos adómérték 2024. december 31-ig alkalmazható marad, ugyanakkor az átmeneti szabály alapján 2028. december 31-ig alkalmazható lesz azon elhúzódó építkezések esetén is, amelyeknél 2024. december 31. napján véglegessé vált az építési engedély, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet 2024. december 31-ig bejelentették.

3. Fordított adózás

Az életbe lépő módosítás révén minden olyan, ingatlan létesítésére, átalakítására, rendeltetésének megváltoztatására stb. irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési munka a fordított adózás hatálya alá esik, amely hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött (kivették a szabályból az ’építési’ jelleget), tehát fordított adózás alá fognak esni azok a szolgáltatások is, amelyeknél ugyan építési engedélyre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés (pl. örökségvédelmi engedélyeztetés).

4. Számla adattartalma – áfa forintban

A nem forintban törtrénő számlázás esetén csak a belföldi értékesítésről kiállított számlákon kell forintban is feltüntetni az áthárított áfa összegét.

A fenti módosítás egyértelművé teszi, hogy az OSS rendszer alkalmazása esetén a nyilvántartásba vétel szabályai szerint kiállított más tagállami teljesítési helyű ügyletek esetén nem szükséges az áthárított áfa összegének az áfa-törvény 80. § szerinti meghatározott árfolyam alkalmazásával forintban történő feltüntetése. A fenti forintösszeg feltüntetése a hatályos szabályok szerint sem észszerűen elvárható, tekintettel arra, hogy a fenti számlák nem tartalmaznak az áfa-törvény szerinti áthárított adót, illetve az egyablakos rendszer alkalmazása esetén az áfa-törvény a 80. § szerinti árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő a forintra történő átszámításra az adóbevallás során, így az egyablakos rendszer alkalmazása esetén ezen információ feltüntetése a számán irreleváns.

TÁRSASÁGI ADÓ

1. Csoportos adóalanyiság

2023. január 1-től a csoportos társasági adóalany megszűnésekor a tagok adóelőleg-bevallására nem a megszűnés napjától, hanem a megszűnésre okot adó körülmény napjától számított 30 napon belül kell, hogy sor kerüljön.
A csoporttagság megszűnésének esetei kiegészülnek a csoportos társasági adóalany végelszámolásával, felszámolásával, valamint kényszertörlésével. Ezen esetekben az eljárás kezdő napját megelőző nappal szűnik meg a csoportos társasági adóalany adóalanyisága.

2. Elhatárolt veszteség

A 2014. adóévben vagy előtte keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített veszteségek tekintetében új átmeneti rendelkezés kerül bevezetésre, amely szerint a fenti veszteségek összegét az adózók a veszteség felhasználása és a kamatlevonási korlátozáshoz kapcsolódó módosító tételek nélkül számított adóalap 50 %-ának mértékéig számolhatják el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Ezt a szabályt az adózó választása alapján, első alkalommal a 2022-es adóévben is alkalmazhatja.

3. E-töltőállomások - „de minimis" támogatások

2023. január 1-től változnak az elektromos töltőállomások telepítéséhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények igénybevételének és kezelésének szabályai. A módosítás értelmében a 2022. január 31-ét követően benyújtott bevallásokkal lefedett adóévekre és az azt követő adóévekre e kedvezmény de minimis támogatásnak minősül. Ezzel konzekvensen változnak az energiaellátók jövedelemadójának szabályai is.

A „de minimis” támogatások olyan csekély összegű állami támogatások, mely támogatások összege maximált, azaz az ilyen jogcímen kapott támogatások együttes összege bármely három egymást követő évben nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forint összeget.

4. Kedvezményezett részesedéscsere

A kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés miatt nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében kell megnövelni az adóalapot. Ennek megfelelően módosul a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása is.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Kisvállalkozói kedvezmények – egyszerűsített adómegállapítás

A legjelentősebb változás az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módja (a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel –, megszűnik a 8 millió forint nettó árbevétel alattiak egyszerűsített adóalap-megállapítása, a katások tételes adója, valamint az átalányadózók egyszerűsített adóalap-megállapítása).

Az a vállalkozó, akinek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosult az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására (őket nevezi a HIPA törvény ’kisvállalkozónak’.)

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania.

A kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.

A 25 millió forintos bevételi határon belül a törvénymódosítás három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot rögzít. A bevételi sávokat itt is éves szinten kell vizsgálni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén szükséges a napi arányosítás, melynek következtében a bevételi sáv összege is kevesebb lesz. A vállalkozó székhelyére és telephelyére/telephelyeire jutó adóalap településenként

• 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
• 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
• 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot (120 millió forintot) nem haladja meg,

Az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben ezt a módszert először kívánja alkalmazni. A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022-es adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon).

A vonatkozó átmeneti rendelkezések értelmében, ha az adózó 2023. január 1-jétől nem kívánja az adóalap-megállapítás során a sávos egyszerűsített adóalapot alkalmazni, akkor ezen döntését legkésőbb 2023. május 31-ig köteles a 22HIPAK bevallásban, vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon bejelenteni az adóhatóságnak.

Fontos tudni, hogy amennyiben az adózó a sávos egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban sem adómentességre, sem adókedvezményre, sem más adócsökkentésre nem jogosult.

ILLETÉK

1. Ajándékozási illeték

Az ajándékozási illeték alóli mentesség kibővült, így mentes az ajándékozási illeték alól:

a) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli,
b) a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés,
c) a Kiemelt Munkavállalói Résztulajdonosi Program – KMRP – szervezet, vagy ilyen szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére teljesített, a vagyonjuttatónál a társasági adó törvény 3. melléklet B) rész 26. pontjában foglaltaknak megfelelő juttatás,
d) a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény.

2. Megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége

2024. január 1-jétől megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel (okmánybélyeggel) való megfizethetőségének lehetősége. A 2023. december 31-ig fel nem használt illetékbélyegek értékének visszatérítésére további 5 éven át, 2029. december 31-éig lesz lehetőség.

3. Kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes ingatlanszerzés

Szigorodik a kapcsolt vállalkozások közötti visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége. Nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adó törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása esetén. Az illetékmentesség ingatlan átruházása esetén akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.

A nettó árbevétel megoszlásáról (vagy annak várható megoszlásáról, ha az illetékkötelezettség az adóév június 1-jét megelőzően keletkezik, így nem áll rendelkezésre az előző évi beszámoló) a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerzőnek pedig vállalnia kell, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni a mentesség követelményének. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás nem teljesül, azt a vagyonszerzőnek az adóév június 15-ig be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha a vagyonszerző e kötelezettségének nem tesz eleget és az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás teljesülésének elmaradását, a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték kétszeresét kell pótlólag előírni.

EGYÉB ADÓK

1. Reklámadó

A reklámadó kedvezmény meghosszabbításra került, így a reklámadó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.

2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás

2022. október 1. és 2023.  március 31. közötti időszakra nem kell a turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni. Ezt követően a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4%.

3. Gyógyszergyártók különadója

A 2022-es és a 2023-as adóévekre a gyógyszergyártóknak a sávos különadót kell fizetniük az alábbiak szerint:

Az adó mértéke az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel

• 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
• 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,
• 150 milliárd forintot meghaladó része után 8%.

Az új különadó alanya a TEÁOR 2120 (Gyógyszerkészítmény gyártása) és a TEÁOR 2110 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző gyógyszergyártó vállalat.
A gyógyszergyártó a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2023. május 20-áig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és megfizeti.
A gyógyszergyártó a 2023. adóév vonatkozásában különadó előleg megállapítására, bevallására és megfizetésére köteles. A gyógyszergyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, melyet az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon a 2023. november 20-áig bevall és megfizet.
A gyógyszergyártó a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2024. május 20-ig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja és az adóelőlegként még meg nem fizetett különadót megfizeti.

4. Gyógyszerforgalmazók befizetési kötelezettsége

A gyógyszerforgalmazók 20%-os befizetési kötelezettségének mértéke átmenetileg, 2022-ben és 2023-ban 28%-ra emelkedik a 10.000 Ft-ot meghaladó termelői áras gyógyszerekre vonatkozóan.
A befizetési kötelezettség a forgalomba hozatali engedély jogosultját, abban az esetben, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót a gyógyszer termelői árától függően terheli a vényforgalmi adatok alapján a TB támogatásnak a termelői ár arányos részére, a gyógyszer 10 000 Ft-os termelői áráig 20%-os, afölött 28%-os plusz befizetési kötelezettségként.

5. Biztosítók különadója

2023. évtől a biztosítóknak díjbevételük 36 milliárd forintot meghaladó része után 12% (korábban 7%), életbiztosítás esetén 5% (korábban 3%) különadót kell fizetniük.

6. Kiskereskedelmi pótadó

2023-ban kezdődő üzleti évre a korábban bevezetett sávosan progresszív mértékrendszer sávhatárai nem változnak, azonban az adómértékek magasabbak.

• az adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 0%,
• az adóalap 500 millió Ft-ot meghaladó, de 30 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,15%
• az adóalap 30 milliárd Ft-ot meghaladó, de 100 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 1%,
• az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után 4,1%

A kiskereskedelmipótadó-fizetési kötelezettség nem azonos a kiskereskedelmi adóalanyok Kiskereskedelmi adótörvény szerint fizetendő kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettséggel.

Tájékoztatónk, általános jellegéből adódóan, nem minősül döntést megalapozó tanácsadásnak. Erre tekintettel kérjük, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban felmerülő egyedi kérdésekkel keressék munkatársainkat, akik készséggel állnak rendelkezésükre.

Budapest, 2023. január 4.

Gubicza Krisztina, okl. adószakértő, ügyvezető igazgató