CONSULTATIO is using cookies on this website to save information about your visit. By using this website you agree to our use of cookies. Detailed information on the use of cookies on this site is available by clicking on "data privacy". Link Data Privacy

Kapcsolt vállalkozások kötelezettségei, országonkénti jelentés

Tisztelt Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban röviden tájékoztassuk a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó legfontosabb kötelezettségekről, különös tekintettel a 2017. május 31-én életbe lépett országonkénti jelentéstételi kötelezettségről szóló előírásokra.

Forrás: CONSULTATIO

Bejelentési és kijelentési kötelezettség

Egy magyar társaságnak a kapcsolt partnerével bonyolított ügyleteihez kapcsolódóan az alábbi bejelentési kötelezettségeket kell teljesítenie az adóhatóság felé:

  • Az első szerződéskötést követő 15 napon belül be kell jelenteni a kapcsolt partner adatait (név, székhely, adószám).
  • Az előző pont szerint bejelentett kapcsolt partnerrel fennálló kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül kell bejelenteni.
  • A vevő, szolgáltatást igénybe vevő pozíciójában álló magyar társaságnak a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie a felek közötti, 1 millió Ft-ot meghaladó készpénzszolgáltatást.

A bejelentési kötelezettségek nem teljesítése, illetőleg késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése esetén az adóhatóság 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség

Transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség terheli a magyar társaságot, ha kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján az adóévben teljesítés történt és nem állnak fenn a vonatkozó PM rendeletben megállapított mentesítési körülmények.

A transzferár-nyilvántartás elkészítésének határideje a társasági adóbevallás tényleges benyújtási időpontja, azaz naptári év szerinti üzleti évet választó adózó esetében ez legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-e.

A transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség megsértése (nyilvántartás készítésének elmulasztása, hiányosan vagy az előírásoktól eltérő készítése), illetve a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adóhatóság az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Adózás előtti eredmény módosítása

Amennyiben a kapcsolt felek közti ügylet során alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, abban az esetben a magyar társaság

  • köteles megnövelni adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ár következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
  • csökkentheti adózás előtti eredményét, ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. Az adózás előtti eredmény csökkentésének számos, jogszabályban részletesen meghatározott feltétele van.

Amennyiben egy ellenőrzés során az adóhatóság megállapítja, hogy a magyar társaságnak az adózás előtti eredményét a fentiek szerint növelnie kellett volna, a társaság terhére adóhiányt, adóbírságot és mulasztási bírságot állapít meg.

Országonkénti jelentéstételi kötelezettség

Az adóalap-csökkentés és a nyereség-átcsoportosítás megakadályozására kidolgozott nemzetközi akcióterv egyik eleme az országonkénti jelentéstételi kötelezettség (CbC – Country-by-Country report); melynek szabályai Magyarországon is kihirdetésre kerültek.

Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatcsoportoknak adatokat kell szolgáltatniuk az egyes csoporttagokról, az általuk folytatott tevékenységről és annak pénzügyi eredményéről (pl. árbevétel, adózás előtti eredmény, nyereségadó, foglalkoztatottak létszáma stb.)

Azt a multinacionális vállalatcsoportot terheli az országonkénti jelentéstételi kötelezettség, melynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) bevétele eléri a 750 millió eurót.

Az országonkénti jelentést első alkalommal a 2016. év vonatkozásában kell elkészíteni, így az országonkénti jelentéstételi kötelezettség fennállását a 2015. évi konszolidált bevételi adatok alapján kell vizsgálni.

Az országonkénti jelentést alapvetően a végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak kell elkészítenie és benyújtania. (Lehetőség van természetesen arra, hogy a vállalatcsoport egy másik, végső anyavállalatnak nem minősülő csoporttagot jelöljön ki a kötelezettség teljesítésére.)

Egy magyar társaságnak (csoporttagnak) tehát alapvetően abban az esetben áll fenn az országonkénti jelentéstételi kötelezettsége, amennyiben végső anyavállalatnak minősül.

Egy magyar – végső anyavállalatnak nem minősülő – társaságot (csoporttagot) abban az esetben terheli az országonkénti jelentéstételi kötelezettség, ha

  • a végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentéstételi kötelezettsége az illetősége szerinti államban; vagy
  • a végső anyavállalat illetősége szerinti állam részese olyan hatályos nemzetközi megállapodásnak, amelyben Magyarország részes fél, de az országonkénti jelentéstételi kötelezettségre vonatkozóan nincs hatályos, az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás; vagy
  • a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a magyar társaságnak és
  • a multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az országonkénti jelentéstételi kötelezettséget teljesíti.

Az országonkénti jelentést tehát a multinacionális vállalatcsoport egy tagjának kell elkészítenie és benyújtania az illetősége szerinti tagállamban, az erre kijelölt hatóság részére. Ez a hatóság automatikus információcsere keretében fogja továbbítani az országonkénti jelentést a cégcsoport többi tagjának illetősége szerinti adóhatóságok felé.

Az adóhatóságok az országonkénti jelentésben foglalt adatokat gazdasági-, statisztikai, kockázatelemzési- és további adóellenőrzési célból felhasználhatják.

Az országonkénti jelentés benyújtás határideje alapesetben: az érintett pénzügyi év végét követő 12 hónap. (2016. január 1-jén kezdődő pénzügyi év esetében ez 2017. december 31.)

A multinacionális vállalatcsoport magyar illetőségű tagját bejelentési kötelezettség terheli a magyar adóhatóság felé, melynek keretében az alábbiakról kell nyilatkoznia:

  • Az országonkénti jelentés benyújtására saját maga kötelezett.
  • Az országonkénti jelentés benyújtására nem kötelezett. Ebben az esetben meg kell jelölni azt a csoporttagot, mely kötelezett az országonkénti jelentés benyújtására.

A bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje: az érintett pénzügyi év végét követő 12 hónap. (2016. január 1-jén kezdődő pénzügyi év esetében ez 2017. december 31.)

Amennyiben a bejelentett adatokban változás következik be, azt 30 napon belül jelezni kell az adóhatóság felé.

Az előzőekben bemutatott kötelezettségek (országonkénti jelentés benyújtási kötelezettség és bejelentési kötelezettség) megsértése esetén az adóhatóság 20 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Tájékoztató levelünk általános jellegéből adódóan az nem minősül döntést megalapozó tanácsadásnak. Erre tekintettel kérjük, hogy a jelen tájékoztató levélben foglaltakkal kapcsolatban felmerülő egyedi kérdéseikkel keressék munkatársainkat.

Budapest, 2017. november 7.

Dr. Boros Anikó Emese adótanácsadó
Gubicza Krisztina okl. adószakértő

To top